Alapítványunk három évtizedes múlttal rendelkezik a civil segítői szférában.

1987-ben a budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár VII. kerületi fiókjában indult el Magyarország első ún. alacsony küszöbű szolgáltatása.

Droghasználó, drogfüggő fiatalok, hozzátartozóik, pedagógusok vehették igénybe az anonim, ingyenes tanácsadást, konzultációt, illetve részt vehettek az érdeklődők információs beszélgetéseken, előadás sorozatokon, amelyeknek a témái a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos problémákról szóltak. Mindez szervesen illeszkedett és kapcsolódott a könyvtár akkori egyik specialitásához, a rock, blues, jazz gyűjteményhez, s e két szolgáltatás összevonásával alakult meg a Sziget Klub.

1992-ben a VII. kerületi önkormányzat támogatásával önállósodhatott a segítői tevékenység, mint önkormányzati intézmény. A név módosult. Az új formáció cégtáblájára a Sziget Ifjúsági Segítő Szolgálat került. Az akkori nevünkből szándékoltan kimaradt a drogra, drogproblémára utaló kifejezés, ezzel próbáltuk az akkori stigmatizációt csökkenteni. A középpontban továbbra is a tanácsadás, a konzultáció állt. Kezdettől vallottuk azt az elvet, hogy nálunk az a kliens, aki problémával fordul hozzánk.

Egyre erősödött információs szolgáltatásunk is. Az egymástól sokszor térben és felfogásban is távol lévő intézményeket, a segítségre szoruló kliens érdekében próbáltuk egymáshoz közel hozni.

1996-ban az önkormányzati létünk bizonytalanná vált, ezért megalakítottuk a Sziget Droginformációs Alapítványt mely természetesen folytatta és továbbfejlesztette a korábbi szolgáltatásokat, valamint újakkal egészítette ki azokat.

Alapítónk Mikus Gyula volt, aki 2002-ben hunyt el.

És, hogy miért éppen Sziget?

A magyarázat nagyon prózai. Egy könyvtárba betérő látogató sóhajtotta el ezt egy alkalommal.

"Úgy érzem magam nálatok, mintha egy szigeten lennék.”